Legfrissebb
Kiemelt bejegyzések
Az ÖPOSZ elnöke Kravalik Gábor és a számviteli munkacsoport vezetője Mezei Katalin 2019. december 10. 10:00 órától hívta össze a munkacsoportot, hogy a szeptemberi ülésen tárgyalt kérdésekben szektorszinten egységes eljárás kerülhessen kidolgozásra, különös tekintettel
a megkérdezett adószakértők álláspontjára,
az MNB tárgybani visszajelzésére (ez a NAV álláspontjának kikérésére irányult),
a NAV (MKB Pénztárak részére kiadott) állásfoglalására,
valamint a pénztártagi érdekekre.
Elmondják, hogy az ÖPOSZ számviteli munkacsoportjának korábbi és jelen ülésén is megfogalmazódtak a 2019. évi adókörnyezet változásai miatt az adományhoz kapcsolódó pénztári igazolásokkal kapcsolatos kérdések, eltérő jogértelmezések. Amiatt, hogy a támogatói adomány nyújtásának adózási feltételei SZJA tekintetében megváltoztak a munkacsoport szükségesnek látta, hogy jelen ülésén az ehhez a témához kapcsolódó (egyedi pénztári eljárásokban) kapott adószakértői és adóhatósági értelmezések és adóhatósági nyomtatvány-tervezet (K59) megállapításainak összevetésével pontosítsa a vonatkozó szektorszintű eljárásrendet.
Egyértelműnek látja a helyzetet a munkacsoport a munkáltató által a támogatási szerződésben egyértelműen meghatározottak szerint külön a tagnak szánt és külön a működési alap javára meghatározott összegek kapcsán, mely esetekben a tagnak szánt és ez alapján a fedezeti alapra jóváírt összeg a tagi igazolás (egyben általa érvényesíthető adókedvezmény) alapja.
Egy felvetett és a munkacsoport számára korábban nem egyértelmű – a szakértői vélemények alapján tisztázandó – eset, amikor a pénztár az Öpt rendelkezése és saját Alapszabálya alapján von el a tagnak juttatott összegből (az adománynak az Öpt 17. § (3) bekezdés szerinti legfeljebb 3 százalékát) a pénztár működési alapjára. Ebben az esetben az előző ülés alapján és a feljebb hivatkozott szakérői vélemények beérkezése előtt nem volt egyértelmű, milyen összegről kell kiadni az adományigazolást. A tagnak csak az egyéni számlán jóváírt adományról kell-e adókedvezményre jogosító igazolást kiadni, vagy a teljes a Pénztárhoz érkezett adomány összegről.
Felmerült ugyanis, hogy a tagnak csak az egyéni számláján jóváírt adományról kell adókedvezményre jogosító igazolást kiadni, azonban ezt az álláspontot az adószakértői vélemények szerint nem sikerült tisztázni, így a munkacsoport ezt az értelmezést elvetette.
A munkacsoport álláspontjának kialakítása során figyelembe vette, hogy a NAV, a felkért adószakértők, az MNB nem adott egyértelmű választ. A pénztárak előzetes értelmezése eltérő, a munkáltatóktól érkező előzetes információk alapján a teljes összeg bérjellegű kifizetés, továbbá a tagok számára is – mindezek fényében – kedvező a teljes összegről szóló igazolás kiadása tekintetében. Elkerülendő, hogy a pénztárak által ellentétes tartalmú, nagy tömegben kiállított jövedelem, ill. adóigazolások problematikája, az esetleges jelentős reklamáció. Mindezekre tekintettel került sor a számviteli munkacsoport iránymutatásának kialakítására, hogy ellentétes, vagy egyértelmű jogszabály hiányában a pénztárak számára a bemutatott, javasolt eljárás kerüljön kommunikálásra.
A munkacsoport álláspontja fentiek alapján, hogy a fenti 2) számú esetben -a pénztártagi érdekre is különös tekintettel- az igazolást a tag számára a teljes beérkezett adomány összegéről állítsák ki a pénztárak.
A munkáltatónak kiadandó adomány igazolás kapcsán a munkacsoport egységes véleménye, hogy a Pénztárba érkezett teljes összeg –tagi egyéni számlára és működési tartalékra adott összeg- képezze annak tartalmát.
