December 13, 2019

December 12, 2019

November 29, 2019

November 19, 2019

Please reload

Legfrissebb

Számviteli munkacsoport

December 12, 2019

1/5
Please reload

Kiemelt bejegyzések

Az új Pmt és a TKM is téma volt a jogi munkacsoport ülésén

A megbeszélés fő témája az új pénzmosás elleni törvényhez kötődő egyes kérdések és a TKM ajánlással kapcsolatos esetleges problémák feltárása volt. A jogi munkacsoport munkáját az ülésen informatikus munkatársak is segítették.

 

KAÜ azonosítás

Októberben az MNB rendelet új szakaszokat iktattak be, amik alapján:

 

11/A. §1 (1) A valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű a 6–11. §-ban foglalt szabályok szerint elvégzett nem valós idejű ügyfél-átvilágítás abban az esetben, ha azt

a) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerint[1] elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősülő, az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisában szereplő szolgáltató vagy

b) az Eüsztv. 42/A. §-a [2]szerint szolgáltatást igénybe vevő piaci szereplő

végzi auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, és annak során az ügyfél az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással azonosítja magát.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elektronikus azonosítási szolgáltatás megvalósítása érdekében a szolgáltató

a) az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti „jelentős” vagy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg,

b) az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján csatlakozik az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) szolgáltatáshoz, és annak segítségével biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél azonosítsa magát,

c) az általa biztosított auditált elektronikus hírközlő eszköz útján a KAÜ-től visszakapott információk alapján ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát, és

d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz használatával a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának igénybevételével ellenőrzi az ügyfél által bemutatott okmány érvényességét.

(3) A 9. §-ban meghatározott eseteken túl a szolgáltató nem hajtja végre az ügyfél-átvilágítást akkor sem, ha az ügyfelet az átvilágítás során nem sikerül az elektronikus azonosítási szolgáltatással megfelelően azonosítani.

 

 

A munkacsoport a fenti normaszöveget elemzi.

Az ÖPOSZ a fentiek kapcsán a NISZ-el december-január során egyeztetést kezdeményez annak érdekében, hogy egyértelműsítse:

  • az „auditált elektronikus hírközlő eszköz útján” való csatlakozás technikai feltételeit

  • a csatlakozás jogi és tárgyi feltételeinek részleteiet

  • a d) pont szerintiek - okmányok érvényesség-ellenőrzése -  KAÜ segítségéével bonyolítható lehetőségeinek részleteit

A majdani megbeszélésen az MNB-vel ezért a jogászok mellett informatikus szakértőkre is számít.

Emellett az ÖPOSZ informálisan egyeztet az „egyenértékűséggel” kapcsolatos MNB álláspont kapcsán az illetékes főosztállyal, illetve az új Pmt elfogadását követően hivatalos egyeztetést is kezdeményez várhatóan januárban, ahol a KAÜ azonosítás kérdését is kiemelten kívánja kezelni.

A munkacsoport ezután röviden egyeztet a dokumentumhitelesítés és annak esetleges webes beágyazott módja kapcsán felmerült elméleti és gyakorlati lehetőségekről.

 

Új Pmt

Az új Pmt tervezete már ismert. A végleges/elfogadott joganyag alapján az ÖPOSZ a tervek szerint újabb egyeztetést tart jogi/Pmt munkacsoportjával, hogy értelmezze a jogszabályt, mivel a tervezet számos fontos változást tartalmaz, ami érinti a pénztári szektort.

 

A javaslat:

  • 6.§ (5) bekezdése (Pmt. 7.§ (7) bekezdésének módosítása): a „helyett” szó értelmezése, ami kiütheti a teljes személyes azonosításos eljárást (azaz elég, ha közhiteles nyilvántartásból lesz adatszerzés

  • 15.§ (Pmt 15.§-t módosítja): egyszerűsített azonosítás esetén kell: azonosító okmány másolatának beszerzése (az (1) bek. b) pont); tényleges tulajdonos kiléte (az (1) bek. c) pont); közszereplői jelleg meghatározásához előírt eljárások elvégzése (Pep beszerzése) - ((az (1) bek. d) pont)

  • 8.§ (4) bekezdése (pmt. 9.§ (7)-(8) bekezdéseit): tényleges tulajdonosnál személyazonosságot igazoló ellenőrzést is el kell végezni (? – okmánybemutatás?), de ha nem, akkor meg elegendő az azonosítás sikertelenségének rögzítése (kiváltható?) (8) bekezdés; erről nyilvántartást kell vezetni (7) bekezdés

  • 8.§ (3) bekezdése (Pmt. 9.§ (3) bek módosítása): ha kétség merül fel, mindent meg kell tenni, amíg nem győződik meg – azaz nem elegendő nyilatkoztatni

  • 10.§ (2) bekezdése (Pmt. 10.§ (5) bekezdését módosítja): adatváltozáskor csak a módosult adatok azonosítását kell elvégezni, amennyiben a normál azonostás nem szükséges – elegendő csak a rögzítés (jó hír)

  • 5.§ (2) bekezdés (Pmt. 6.§ (1) bekezdés h) pont) – csak a kockázatérzékenység esetén szükséges ismételt átvilágítás – azaz, ha nem minősítjük kockázatosnak akkor egyáltalán nem kell? – ez kérdés, ezt meg kell vizsgálni

 

TKM ajánlás

A munkacsoport számára kiosztásra kerül a Magyar Nemzeti Bank ajánlása az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes költségmutatója számításáról és közzétételéről és ennek kapcsán röviden megvitatják, hogy vannak-e és ha igen mely pontokon vannak szektorszintű egységes eljárásokat igénylő nyitott, vagy rendezendő kérdések. Ez alapján két ilyen témakört azonosítanak: egyrészt a sikerdíjjal kapcsolatos kérdéseket, ami kapcsán a követendő megközelítés az lehet, hogy a hozamtábla mértékéig mind az alap, mind a sikerdíj beszámításra kerüljön. Másrészt a közvetett befektetéseken keresztül jelentkező költségeknél a portfólióban megtalálható befektetési alapok költségeinek kimutatásának nehézségeit.

A TKM ajánlás vizsgálata kapcsán ezt követően a jelenlevők abban állapodtak meg, hogy további egyeztetéseket folytatnak szakértő munkatársaikkal és az esetleg felmerülő kérdéseket összegyűjtik annak érdekében, hogy azokkal kapcsolatban további egyeztetésre kerülhessen sor szükség szerint.

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

Cimkefelhő
Please reload

Archívum
  • Facebook Basic Square

Pénztári tudástár