December 13, 2019

December 12, 2019

November 29, 2019

November 19, 2019

Please reload

Legfrissebb

Számviteli munkacsoport

December 12, 2019

1/5
Please reload

Kiemelt bejegyzések

Ülésezett az ÖPOSZ számviteli munkacsoportja

Háttér:

2019. január 1-jétől a támogatói adomány nyújtásának adózási feltételei SZJA tekintetében megváltoztak és ennek hatására a munkáltatóktól érkeztek olyan visszajelzések, hogy az egyes velük kapcsolatban álló Pénztárak a támogatás nyújtására kötött szerződések, a támogatók által adott listák, illetve a tagok egyéni számlájára és a pénztár működési tartalékába adott támogatói juttatás kapcsán szükséges eljárások során nem egységes elvárásokat támasztanak. A Pénztárak részéről is az a tapasztalat, hogy a munkáltatók sem egységes módon járnak el az adomány nyújtása során.

 

Az adományt juttató munkáltatók a munkavállalót/pénztártagot érintő közterheket levonja[1], majd az adomány nettó összegét a Pénztárba elutalja, eltérés lehet azonban abban, hogy a pénztári működési tartalék javára nyújtott, támogatás[2] ezután hogyan, honnan fizetődik meg:

  1. az átutalt nettó összegből az Öpt rendelkezésének megfelelően (a tag adózott jövedelméből) vonja le a Pénztár tagonkénti bontásban a működési alapra eső összeget (felvetve a problémát, hogy ez esetben a támogató maga a tag lesz valóban és nem a munkáltató), vagy

  2. a működési tartalék javára nyújtott támogatást egy összegben utalja át a munkáltató a Pénztár számlájára, így a nettó összegek után elutalt működési támogatást nem is kell tagonként kimutatni (a listában nevesíti a tagnak utalt juttatást és külön fizet egy meghatározott összeget a működésre)

 

 

 

A jogi keretek által kialakított gyakorlat és egyes lehetséges gyakorlati lépések áttekintése alapján a munkacsoport többségi véleménye szerint a Munkáltató által juttatott, a munkavállaló/pénztártag által is már adózott nettó adomány összegéből a Pénztár az Öpt. 17. § (3) alapján levonhatja a legfeljebb 3 %-os összeget a működési tartaléka javára, tekintettel arra, hogy az Öpt rendelkezése alapján a pénztárnak erre lehetősége van.

A munkáltatók által a Pénztár felé megküldött felosztási listák tekintetében az ÖPOSZ mind az A., mind a B.  pont szerinti logikát tükröző gyakorlatot jelen jogszabályi környezetben elfogadhatónak ítéli.

 

A Pénztár által kiállított évvégi igazolások kérdésében az a többségi vélemény alakult ki, hogy mindkét fenti gyakorlat mellett a juttatás teljes összegéről állítható ki adóigazolás a tag, és adományigazolás a munkáltató számára, vagyis

  • ha a munkáltató az A gyakorlatot követi, akkor a munkavállaló/pénztártag számára a juttatás teljes – működési levonást is tartalmazó - összegéről szóló igazolás állítható ki (97%+3%=100%)[3], és a munkáltató felé is a tagonkénti bontásban átutalt összeg 100%-a szerepel majd az igazolásokon, ennek következtében a jövedelemkifizetési igazolásokon, munkavállalói bérpapírokon szereplő és a pénztári igazoláson feltüntetett összegek egyezőséget mutatnak majd)

  • ha a munkáltató a B gyakorlatot követi akkor a munkavállaló/pénztártag számára a juttatás összegéről szóló adóigazolás állítható ki, míg a munkáltató felé ez esetben a tagonkénti bontásban átutalt összeg 100%-a, illetve a közvetlenül a működési tartalékba fizetett (3%) összeg szerepel majd az adományigazoláson, akkor is, ha ennek következtében a munkáltatói bevallásokban és pénztári adatszolgáltatásokban szereplő összegek eltérést mutatnak majd[4])

A munkáltatók által a juttatásokhoz megküldött felosztási listák valamilyen szintű egységesítésére irányuló felvetést, ami szektor szinten támogatná az egyértelműbb és a munkáltatók számára is egyszerűbb eljárást részleteiben nem tárgyalta a munkacsoport. 

 

A pénztártag részére az igazolást befizetési jogcímek szerint megbontva kell kiadni úgy, hogy az tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható %-os mértéket (20 %, de max. 150 ezer Ft), valamint a pénztár nevét és bankszámlaszámát.

Jogcímek szerinti bontásra tett javaslat:

1/a) saját befizetés vagy a pénztártag javára más magánszemély által átutalt befizetett összeg,

1/b) munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, munkáltató által fizetett munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány a pénztártag javára (azaz a közterhek levonását követően a pénztártag javára a pénztárba érkezett összeg),

2) egyéb jövedelemnek minősülő támogatói adomány összege, melyet olyan jogi személy juttat, akivel a pénztártag nem áll jogviszonyban.

Jelen álláspont alapja az Szja törvény 44 §/A (3)[5], illetve a NAV K59-es bevallás kitöltési útmutató tervezete.

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

Cimkefelhő
Please reload

Archívum
  • Facebook Basic Square

Pénztári tudástár