December 13, 2019

December 12, 2019

November 29, 2019

November 19, 2019

Please reload

Legfrissebb

Számviteli munkacsoport

December 12, 2019

1/5
Please reload

Kiemelt bejegyzések

A jogi munkacsoport tavaszi ülése

A megbeszélés fő témái:

·        az ÖPOSZ pénzmosási mintaszabályzatának frissítése

·        az új pénzmosás elleni törvény előkészítésében való részvétel javaslattétel, az ÖPOSZ kockázatelemzése

·        a célzott szolgáltatás adózásával kapcsolatos egyes kérdések

·        az adomány kapcsán felmerülő egyes gyakorlati és számviteli problémák

 

Az ÖPOSZ pénzmosási mintaszabályzatának frissítése

Az MNB és az ÖPOSZ szakértői között a pénzmosási szabályozással mintaszabályzat a kapcsolatban 2019 márciusában zajlott egy egyeztetés. A megbeszélésen az MNB felhívta a figyelmet, hogy március végén kiadásra került segédlete alapján, amennyiben az ÖPOSZ frissíti mintaszabályzatát akkor az esetlegesen nem egyértelmű vagy az MNB tanácsát igénylő témákban igén szerint további konzultáció történhet a felek között. Frissített mintaszabályzat tervezetét a munkacsoport tagjai megkapták, de az még nem került véglegezésre.

az új pénzmosás elleni törvény előkészítésében való részvétel javaslattétel, az ÖPOSZ kockázatelemzése

 Az új pénzmosási törvény előkészítésével kapcsolatban az MNB illetékes főosztályának vezetője elmondta, hogy az EU által elfogadott legfrissebb irányelv, az ötödik direktíva alapján várhatóan tavasszal megindul a pénzügyminisztériumban a pénzmosás elleni törvény EU követelményeknek való megfelelést célzó átdolgozása/aktualizálása. A direktíva implementálása szeptemberre be is fejeződik és ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új Pmt. A kodifikációt Tárnoki-Zách Péter koordinálja PM oldalán és a Pénztárszövetség már most májusban kezdeményezni fogja, hogy - amennyiben van mód rá akkor akár személyes egyeztetés(ek) keretében is - egyebekben pedig írásban megküldött javaslatai által részt vehessen a módosítások, az új joganyag előkészítésében.

Amit már most lehet tudni az előzetes információk alapján, hogy az új törvény a szolgáltató egyedi kockázatértékelési alapján alkalmazható átvilágítás egyszerűsített átvilágítás kereteit tartalmazni fogja, de a jelenlegi MNB rendelettel szemben az EU gyakorlathoz igazodva nagyobb önállóságot ad majd minden érintett piacnak és egyben több követelményt állít majd, mint a hatályos jogszabály. Mindez azt jelenti, hogy várhatóan közeledik majd a normál és az egyszerűsített átvilágítás körében elvárt követelményrendszer. (Várhatóan a jogszabály például előír majd valamilyen okmány verifikáció, de valószínűleg tesz majd könnyítést is: azaz nem lesz kötelező ezt személyesen megtenni, hanem lehet például postai úton vagy elektronikusan.)

Az biztos, hogy a kockázatértékelés a szerepe a jövőben döntő lesz és az ÖPOSZ ez alapján így kockázatértékelés el alátámasztott kéréseket fog intézni a pénzügyminisztériumhoz.

Egyrészt a Pénztárszövetség kéri, hogy a pénztárak kerüljenek ki az új Pmt személyi hatálya alól. (Ezt a kezdeményezést az MNB informálisan is elvi síkon támogathatónak jelezte.)

Az új Pmt. hatálya alól kikerülés kezdeményezése mellett párhuzamosan az ÖPOSZ konkrét javaslatokat is tesz majd, azzal, hogy a pénztári működésben található kockázati elemeket elválasztó mechanizmusokat feltárva konkrét javaslatokat fogalmaz meg. Egy ilyen elválasztó mechanikus beiktatása lehet a pénztárakból nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtt kilépő (de nem az átlépő) tagok, illetve az egészségpénztári jogviszonyokat megszüntető és tagsági jogviszonyuk alatt csak egyszerűsített formában azonosított tagok számára egy bizonyos magasabb összeg határt/limitet meghaladó kifizetések eljáró aktusok esetén a kötelező normál azonosítás fenntartása, amennyiben más kockázati elemek esetükben nem merülnek fel.

Emellett a Pénztárszövetség kezdeményezni fogja azt is (várhatóan más szakmai szervezetekkel – pl. IVSZ - összhangban azt is, hogy az online azonosításhoz jelenleg lehetővé tett megoldási forma mellett a lehetőségek köre bővüljön (például a széles körben elérhető és egyre inkább elterjedt ügyfélkapus azonosítás segítségével).

Ehhez kapcsolódóan a munkacsoport tagjai röviden megvitatják a pénztári online belépés lehetőségeit, jogi keretét és hátterét, illetve más piaci szereplőkre vonatkozó jogszabályi előírásokat, azzal, hogy a kérdés részletesebb egyeztetésére még sort kívánnak keríteni a jövőben.

 

A célzott szolgáltatás adózásával kapcsolatos egyes kérdések

Az ülés témája a célzott önsegélyező szolgáltatás juttatásának adózása és ezzel összefüggő egyes kérdések is. A Pénztárszövetség szakmai véleményt kért több ehhez kapcsolódó kérdésben, melyet közgyűlésén is röviden ismertetett, illetve jogi munkacsoport ülésén is bemutat. 

Ennek alapján kialakított szakértői anyag, amely eljutott a pénztár szövetséghez még csak egy előzetes vélemény és azt tartalmazza, hogy a célzott szolgáltatás estén, amennyiben ezt önsegélyező célra adják a juttatót nem terheli adófizetési kötelezettség.

Az adófizetési pont pedig nem juttatáskor, hanem a pénztári szolgáltatás teljesítésekor keletkezik egyéb jövedelem jogcímen az igénybe vett szolgáltatás mértékéig a pénztártagnál és a magánszemély oldalán az adóalapja bevétel 84%-a. Ezen kívül szociális hozzájárulási adó szempontjából az önsegélyező szolgáltatás tekintetében célzott szolgáltatásnál a pénztár nem minősül kifizetőnek.

Pénztárszövetség azt is megkérdezte jogosult-e a szolgáltatást igénybe vevő pénztártag 20% adóvisszatérítésre: a szakértői vélemény alapján nem.

Szintén kérdés volt, hogy figyelembe kell e venni a 180 nap várakozási időt a célzott szolgáltatásra befizetett hozzájárulás esetén és jogosulatlan, ezáltal a pénztártag számára adóköteles kifizetés keletkezik-e amennyiben a 180 napos korlát lejártát megelőzően történik meg számára a szolgáltatás kifizetése. Ezzel kapcsolatban a szakértő álláspontja még nem végleges. A Pénztárszövetség véleménye az, hogy nem kell figyelembe venni a 180 napos várakozási időt hiszen a szóban forgó összeg nem kerül az egyéni számlán jóváírásra.

Az utolsó kérdés(csoport) arra vonatkozott, hogy jogosulatlan, ezáltal adóköteles-e a kifizetés amennyiben a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása munkáltató által és nem hitelintézet által folyósított lakáscélú jelzáloghitel szerződés alapján történik. A szakértő végleges válassza erre még nem érkezett meg.

 

Az adomány kapcsán felmerülő egyes gyakorlati és számviteli problémák

Az adomány kapcsán felmerült a Pénztárszövetség számviteli munkacsoportjának eseti összehívása, tekintettel arra, hogy nem egyértelmű a hatályos szabályozás alapján követendő eljárás és több gyakorlati probléma merül fel. Jelenleg a szektor szereplői nem egységes eljárást folytatnak

 

Kérdésként merül fel az is, hogy a Pénztár milyen igazolást tud majd kiállítani a munkáltatónak (pontosan mely összegeket szerepelteti rajta), illetve felmerül, hogy a munkáltatók által a juttatásokhoz megküldött kisérő listák valamilyen szintű egységesítése szektor szinten támogatná az egyértelműbb és a munkáltatók számára is egyszerűbb eljárást.

Dr Kravalik Gábor elnök megkéri Mezei Katalint a fenti, az adománnyal kapcsolatos probléma rövid írásbeli összefoglalására és ennek megküldésére, hogy annak alapján a Pénztárszövetség egy eseti számviteli munkabizottság ülést hívhasson össze, azon keresve a kérdést szektor szinten egységes rendezésének megoldásait.

Share on Facebook
Please reload

Cimkefelhő
Please reload

Archívum
  • Facebook Basic Square

Pénztári tudástár