Gyakorlati megoldások, iránymutatások

Az alábbi blokkokban a pénztárak részéről ritkán felmerülő esetekre, kérdésekre gondolva szeretnénk rövid, az ÖPOSZ jogi munkacsoportja által auditált iránymutatással, segédlettel hozzájárulni.

Kérdés-válasz

Kell-e kell a pénztáraknak önálló „Másolatkészítési szabályzat”tal rendelkezniük?


Háttér:

Az MNB felé történő engedélyezési és egyéb adatszolgáltatási eljárásokban már csak az időbélyegzővel és elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat fogadja el. Ez azt eredményezi, hogy az elektronikusan aláírt dokumentumok az eredetivel megegyező hiteles másolatnak számítanak. A Felügyelet felhívást tett, hogy az ezzel kapcsolatos másolatkészítési szabályzatát a Pénztár tegye közzé.

Válasz:

Nem szükséges önálló szabályzatot létrehozni a "másolatkészítés" kapcsán. Az MNB felhívásban foglalt témát, annak szabályozását lehet egyéb szabályzatba is illeszteni

Ilyen szabályzatok – attól függően, hogy az adott pénztárnak milyen önálló szabályzatai vannak és azok közül melyik szabályzat áll a témához a legközelebb - lehetnek például:

  • kötelezettségvállalási szabályzat, ahol többek között szabályozandó, hogy kik, milyen hatáskörben, milyen módon vállalhatnak kötelezettséget, mit írhatnak alá, azoknak milyen jogkövetkezménye lehet stb.

  • iratkezelési szabályzat,

  • külső szervekkel való kapcsolattartási szabályzat, vagy kiküldési szabályzatba stb.




Az önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagnak történt kifizetés előtt – a 2019. június 26. után beérkező kifizetési kérelmek elbírálásakor – ellenőriznie kell, hogy a tagnak volt e pénzmozgás az elmúlt két évre visszamenőleg a számláján?


Igen. Az MNB szerint ha két évente nem nyilatkozik az a tag, akinek nincs pénzmozgás a számláján, azonosítatlanná válik. Így pedig számára kifizetés nem teljesíthető.




A pénzmozgás alatt a tagdíj befizetést érheti a pénztár csak és kizárólag, vagy a NAV által visszautalt összeg is pénzmozgásnak számít? (pl egy tag 2016. évben fizetett tagdíjat, 2017. júniusában visszaérkezett a NAV-tól az adókedvezmény összege, az Ő egyéni számláját vizsgálva 2019. májusában tekintheti e a pénztár úgy, hogy történt pénzmozgás a számláján?)


Pénzmozgásnak minősül, tekintettel arra, hogy az utalásról a pénztártagnak rendelkeznie. Mindezek mellett ez pénztulajdonosok (aki lehet a tag, ill. a NAV is egyik oldalon) közötti pénzforgalomnak minősül, ami pedig pénzmozgásnak számít.




Ha a tag 10 év elteltével – az Öpt előírásainak megfelelően – azzal a jogával él, hogy nem fizeti a tagdíjat, akkor is ismételten azonosítani kell e a tagot két év nem fizetés miatt?


Ha kifejezetten nyilatkozik a tag, akkor ez vehető többéves futamidejű, jogszabály által feljogosított ügyletnek (mint egy betétlekötés). Lásd Pmt. 12§ (5). bek




Azon tagok esetében, akik nem igényeltek kifizetést, korábban azonosítva voltak, és az elmúlt két évben nem történt a számlájukon pénzmozgás, az MNB-nek küldendő negyedéves jelentésben is azonosítatlan tagnak számítanak e?


Azonosítatlannak kell jelenteni a nem nyilatkozó, két éve pénzmozgást nem mutató számlával rendelkező tagokat. Felhívni fel kell, így olyan nincs, hogy nem lett kiküldve a felhívás.




Mi a pénztárak gyakorlata azzal kapcsolatban, hogy a PMT szerint harminc napon belül fel kellene szólítani a nem fizető tagokat?


Nincs egységes gyakorlat, de jogszabály előírja.




Kilépési igény/folyamat közben elhunyt tag - kifizetés


Eset: Pénztártag kifizetési igényt nyújtott be, melynek előleg fizetése megtörtént. Pénztártag elhunyt, végelszámolás utalása ütemezve van.

Kérdések:

- Mikor és mekkora összegben történik meg a kifizetés? Marad-e az eredeti, végelszámolással egyidejű, egyösszegben történő kifizetés, ami túl van a 15 napon a bejelentéshez viszonyítva, vagy újraindul a végelszámolás összegére a kétlépcsős kifizetés a 15-50 napos határidőkkel?

Válasz:

  1. Ha van kedvezményezett megjelölve, jelentkeztek is, halotti anyakönyvi kivonatot bemutatták.

  2. Ha nincs kedvezményezett, hagyatékira vár a Pénztár (és ez esetben egészen biztos, hogy a végelszámolás 50 napos határidejét túl fogja lépni.) Másrészt itt is kérdés a kifizetés ütemezése.”




A Munkáltató által juttatott, a munkavállaló/pénztártag által is megadózott nettó adomány összegéből kell-e a Pénztárnak a 3 %-ot levonni működési tartaléka javára?





Adomány juttatása esetén a Pénztár milyen igazolást tud majd kiállítani a munkáltatónak (pontosan mely összegeket szerepelteti rajta)?





Van-e mód a munkáltatók által a juttatásokhoz megküldött kisérő listák valamilyen szintű egységesítésére, ami szektor szinten támogatná az egyértelműbb és a munkáltatók számára is egyszerűbb eljárást?





Célzott szolgáltatás - adófizetési pont keletkezése


Az adófizetési pont pedig nem juttatáskor, hanem a pénztári szolgáltatás teljesítésekor keletkezik egyéb jövedelem jogcímen az igénybe vett szolgáltatás mértékéig a pénztártagnál és a magánszemély oldalán az adóalapja bevétel 84%-a. Ezen kívül szociális hozzájárulási adó szempontjából az önsegélyező szolgáltatás tekintetében célzott szolgáltatásnál a pénztár nem minősül kifizetőnek.





 
 
 
 

Kérdés-válasz

Kell-e kell a pénztáraknak önálló „Másolatkészítési szabályzat”tal rendelkezniük?


Háttér:

Az MNB felé történő engedélyezési és egyéb adatszolgáltatási eljárásokban már csak az időbélyegzővel és elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat fogadja el. Ez azt eredményezi, hogy az elektronikusan aláírt dokumentumok az eredetivel megegyező hiteles másolatnak számítanak. A Felügyelet felhívást tett, hogy az ezzel kapcsolatos másolatkészítési szabályzatát a Pénztár tegye közzé.

Válasz:

Nem szükséges önálló szabályzatot létrehozni a "másolatkészítés" kapcsán. Az MNB felhívásban foglalt témát, annak szabályozását lehet egyéb szabályzatba is illeszteni

Ilyen szabályzatok – attól függően, hogy az adott pénztárnak milyen önálló szabályzatai vannak és azok közül melyik szabályzat áll a témához a legközelebb - lehetnek például:

  • kötelezettségvállalási szabályzat, ahol többek között szabályozandó, hogy kik, milyen hatáskörben, milyen módon vállalhatnak kötelezettséget, mit írhatnak alá, azoknak milyen jogkövetkezménye lehet stb.

  • iratkezelési szabályzat,

  • külső szervekkel való kapcsolattartási szabályzat, vagy kiküldési szabályzatba stb.




Az önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagnak történt kifizetés előtt – a 2019. június 26. után beérkező kifizetési kérelmek elbírálásakor – ellenőriznie kell, hogy a tagnak volt e pénzmozgás az elmúlt két évre visszamenőleg a számláján?


Igen. Az MNB szerint ha két évente nem nyilatkozik az a tag, akinek nincs pénzmozgás a számláján, azonosítatlanná válik. Így pedig számára kifizetés nem teljesíthető.




A pénzmozgás alatt a tagdíj befizetést érheti a pénztár csak és kizárólag, vagy a NAV által visszautalt összeg is pénzmozgásnak számít? (pl egy tag 2016. évben fizetett tagdíjat, 2017. júniusában visszaérkezett a NAV-tól az adókedvezmény összege, az Ő egyéni számláját vizsgálva 2019. májusában tekintheti e a pénztár úgy, hogy történt pénzmozgás a számláján?)


Pénzmozgásnak minősül, tekintettel arra, hogy az utalásról a pénztártagnak rendelkeznie. Mindezek mellett ez pénztulajdonosok (aki lehet a tag, ill. a NAV is egyik oldalon) közötti pénzforgalomnak minősül, ami pedig pénzmozgásnak számít.




Ha a tag 10 év elteltével – az Öpt előírásainak megfelelően – azzal a jogával él, hogy nem fizeti a tagdíjat, akkor is ismételten azonosítani kell e a tagot két év nem fizetés miatt?


Ha kifejezetten nyilatkozik a tag, akkor ez vehető többéves futamidejű, jogszabály által feljogosított ügyletnek (mint egy betétlekötés). Lásd Pmt. 12§ (5). bek




Azon tagok esetében, akik nem igényeltek kifizetést, korábban azonosítva voltak, és az elmúlt két évben nem történt a számlájukon pénzmozgás, az MNB-nek küldendő negyedéves jelentésben is azonosítatlan tagnak számítanak e?


Azonosítatlannak kell jelenteni a nem nyilatkozó, két éve pénzmozgást nem mutató számlával rendelkező tagokat. Felhívni fel kell, így olyan nincs, hogy nem lett kiküldve a felhívás.




Mi a pénztárak gyakorlata azzal kapcsolatban, hogy a PMT szerint harminc napon belül fel kellene szólítani a nem fizető tagokat?


Nincs egységes gyakorlat, de jogszabály előírja.




Kilépési igény/folyamat közben elhunyt tag - kifizetés


Eset: Pénztártag kifizetési igényt nyújtott be, melynek előleg fizetése megtörtént. Pénztártag elhunyt, végelszámolás utalása ütemezve van.

Kérdések:

- Mikor és mekkora összegben történik meg a kifizetés? Marad-e az eredeti, végelszámolással egyidejű, egyösszegben történő kifizetés, ami túl van a 15 napon a bejelentéshez viszonyítva, vagy újraindul a végelszámolás összegére a kétlépcsős kifizetés a 15-50 napos határidőkkel?

Válasz:

  1. Ha van kedvezményezett megjelölve, jelentkeztek is, halotti anyakönyvi kivonatot bemutatták.

  2. Ha nincs kedvezményezett, hagyatékira vár a Pénztár (és ez esetben egészen biztos, hogy a végelszámolás 50 napos határidejét túl fogja lépni.) Másrészt itt is kérdés a kifizetés ütemezése.”




A Munkáltató által juttatott, a munkavállaló/pénztártag által is megadózott nettó adomány összegéből kell-e a Pénztárnak a 3 %-ot levonni működési tartaléka javára?





Adomány juttatása esetén a Pénztár milyen igazolást tud majd kiállítani a munkáltatónak (pontosan mely összegeket szerepelteti rajta)?





Van-e mód a munkáltatók által a juttatásokhoz megküldött kisérő listák valamilyen szintű egységesítésére, ami szektor szinten támogatná az egyértelműbb és a munkáltatók számára is egyszerűbb eljárást?





Célzott szolgáltatás - adófizetési pont keletkezése


Az adófizetési pont pedig nem juttatáskor, hanem a pénztári szolgáltatás teljesítésekor keletkezik egyéb jövedelem jogcímen az igénybe vett szolgáltatás mértékéig a pénztártagnál és a magánszemély oldalán az adóalapja bevétel 84%-a. Ezen kívül szociális hozzájárulási adó szempontjából az önsegélyező szolgáltatás tekintetében célzott szolgáltatásnál a pénztár nem minősül kifizetőnek.




Figyelembe kell e venni a 180 nap várakozási időt a célzott szolgáltatásra befizetett hozzájárulás esetén és jogosulatlan, ezáltal a pénztártag számára adóköteles kifizetés keletkezik-e amennyiben a 180 napos korlát lejártát megelőzően történik meg számára a szolgáltatás kifizetése?


A Pénztárszövetség véleménye az, hogy nem kell figyelembe venni a 180 napos várakozási időt hiszen a szóban forgó összeg nem kerül az egyéni számlán jóváírásra.




Jogosult-e a szolgáltatást igénybe vevő pénztártag 20% adóvisszatérítésre?


Nem.




Alkalmazható-e a nyugdíjpénztárban a célzott szolgáltatás?


Igen, de az egyediességtől tartózkodni kell a célcsoportok megállapításakor, illetve az örökölhetőség annak klasszikus értelmében nem lehetséges.

Az ÖPOSZ-PM egyeztetésen a jogalkotói oldalról nem hangzott el kifogás a befektetési portfoliók tagok általi választásával kapcsolatban sem.




Ha a munkáltatók - az adókörnyezet változása miatt - a korábbi juttatási mértéktől eltérő összeget juttatnak, akkor munkáltatói szerződés erre vonatkozó pontjának módosítása, változásbejelentés is várható. A vállalt tagdíj munkáltató általi megjelölése bruttó, vagy nettó összegként történjen?


A nettó juttatási összeg feltüntetése a logikus eljárás (illetve az utalásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás, lista is ezt a nettó összeget tartalmazza egy-egy tag vonatkozásában). Ugyanezen oknál fogva a nettó összeget érdemes a tagdíjátvállalás mértékének tekinteni (de rögzítésre kerülhet a szerződésben utalás a bruttó összegre, vagyis az, hogy a nettó összeg megjelölése mellett a munkáltató amúgy a bruttóból megfelelő adót von).




Hogyan járnak el a pénztárak az OECD CRS jelentés kapcsán?


A NAV állásfoglalása és a kapcsolódó PM egyeztetés alapján kizártak azok az egyéni számlák, amelyek bizonyos feltéteknek megfelelnek. Ennek alapján szűrhető az adatbázis, azt vizsgálva, hogy van-e egyéni számla, ami megfeleltethető a jelentő paramétereinek (50ezer USD/év összeghatáron belüli).